Állatok fonálférgek. Fonálférgek (Nematoda)

állatok fonálférgek

Többsejtű állatok országa Regnum Animalia Subregnum: Valódi szövetes állatok Eumetazoa Kétoldali részarányosak tagozata Bilateria Főtörzs: Pseudocoelia ál-testüregesek Fonálférgek törzse Nematoda A fonálférgek viszonylag egyszerű testfelépítésű, nem szelvényezett, hengeres, keresztmetszetben kör alakú szervezetek. Több elsődleges — csak állatok fonálférgek jellemző — tulajdonságuk van, pl.

Mintegy 20  leírt fajukat ismerjük, tényleges fajszámukat több mint százezerre becsülik. Testméretük a 0,3 mm és 8 m között változik. Életmódjukat tekintve két csoportra oszthatóak: szabadon élők és élősködők. Megtalálhatóak a tengerekben, félig sós és édesvizekben, szikes vizekben, hévvizekben, talajokban, mohapárnákban, avarban, trágyában stb.

Állatok fonálférgek Trichinella-helyzetkép: Dögevéssel terjed a fonalféreg Trichinella-helyzetkép: Dögevéssel terjed állatok fonálférgek fonalféreg nébih élelmiszer tudomány parazita vaddisznó róka trichinella trichinellosis null Trichinella-helyzetkép: Dögevéssel terjed a fonalféreg nébih állatok fonálférgek tudomány parazita vaddisznó róka trichinella trichinellosis Trichinella-helyzetkép: Dögevéssel terjed állatok fonálférgek fonalféreg Az alábbiakban a mintegy ezer vaddisznó állatok fonálférgek több mint vörös róka izommintáinak vizsgálatán állatok fonálférgek tanulmány megállapításait foglaljuk össze. A trichinellák a legelterjedtebb állatról emberre terjedő kórokozók közé tartozó fonálférgek. Az állatok fonálférgek rendszerint sertés vagy vadon élő állatok nyers, vagy nem kellően hőkezelt húsának elfogyasztásával fertőződik. A trichinellosisnak ezért nagy jelentősége van a parazita lehetséges gazdáiból származó hústermékek nemzetközi kereskedelmében. A trichinellosis egyúttal a legnagyobb kiadással járó állatról emberre terjedő parazitás megbetegedések egyike — egyes becslések szerint mintegy 11 millió fertőzöttje van évente.

A szabadon élő fajok szerves törmelékkel, algákkal, gombafonalakkal, növényi nedvekkel, baktériumokkal táplálkoznak. A ragadozó fajok kisebb állatokkal támadnak meg. Sok faj növényparazitává lett. Jelentős számban különböző állatfajok élősködői.

Állatok fonálférgek

A fonálférgek testének egyes részei hatsugaras vagy kétoldali szimmetriájúak. A kültakaró három részből áll.

állatok fonálférgek

A kutikula több rétegű glykoproteinekből, lipidekből és kollagénhez hasonló fehérjékből áll, funkciója a féreg testében hidrosztatikai nyomás fenntartása, védelem a külső behatások ellen, a parazita fajoknál a gazdaállat bordák húzódhatnak. Az élősködő életmódot folytató fajoknál gyakran megfigyelhető a test két oldalán elhelyezkedő feji cervicalisoldalsó hypodermis a kutikula alatti, azt létrehozó sejtes szerkezetű vagy sejthatárok nélkül állatok fonálférgek. Az epidermis hosszában a testüreg pseudocoel felé dorsalisan, ventralisan és lateralisan megvastagszik, bordákat képez.

A bordákban idegtörzsek, a két oldalsóban a kiválasztó szervek csövei futnak. Az epidermis állatok fonálférgek az izomréteg minden rostja egyetlen óriási sejtből áll. Minden izomsejtnek két része van: egy fibrillumokat tartalmazó összehúzódni képes talprésze, és egy összehúzódni nem képes, az idegrostokhoz kapcsolódó, szarkoplazmát és sejtmagot tartalmazó része.

6.4. Fonalférgek

Állatok fonálférgek fonálférgeknél az idegimpulzusokat az izomsejtek veszik át az idegrostoktól. A szájnyílás a féregtest elülső végén terminálisan, illetőleg dorsalisan vagy ventralisan nyílik, ajkak veszik körül. Az ősi típusú állatok fonálférgek 6 ajak labium található, mindegyik tapintószemölcsöket papillák és sertéket visel.

A szájnyílás környékén két mirigyes szerkezetű kemoreceptor, az oldalszerv amphidium, amphid is megfigyelhető. A szájnyílás a kutikulával bélelt szájüregbe vezet. Ha a szájüreg erősen fejlett, fala megvastagodott, szájtok a neve. A fajok egy részénél a szájüreg egyszerű, fegyvertelen, más fajoknál az életmódtól függően a szájüregben szájszurony stylusfog vagy tüskeszerű képződmények fordulnak elő. A nyelőcső izmos, lehet egyszerű és tagolatlan. Számos fajnál egy vagy két hagyma alakú duzzanat bulbus található.

A nyelőcső két részre osztható corpus, postcorpus.

Fonálférgek (Nematoda)

Az utóbbiban helyezkednek el a nyelőcsövi mirigyek. A bélcső egyszerű, fala egyrétegű hengerhámsejtekből áll.

állatok fonálférgek

A végbélnyílás a farki vég közelében, midig a hasi oldalon van. A gázcsere a kültakarón át történik. A kiválasztó szerv kétféle típusú. Elsősorban a tengerben élő fonálférgeknél a kiválasztás a hasi oldalon elhelyezkedő és nyíló ún. Ebből fejlődött ki a csőrendszerrel működő kiválasztó szerv.

A sertés és a fonálféreg

Az általában H-alakú csövek a test két oldalán az epidermis eredetű bordában futnak, majd egyesülve a hasi oldalon nyílnak. A fonálférgek idegrendszere a különböző fajoknál hasonló felépítésű, meghatározott, csekély számú idegsejtből áll.

Központja a garat körül található ideggyűrű, ebből vastagabb, ventralis és dorsalis, illetve vékonyabb subventralis és subdorsalis idegtörzsek alakulnak ki. Az idegtörzseket harántágak kötik össze. Idegpályák indulnak s feji és a farki végen lévő papillákhoz, az oldalszervekhez és a Secernenrea osztályhoz tartozó fajok az oldalszervéhez hasonló funkciójú phasmidiumokhoz.

A legtöbb fonálféregfaj váltivarú. A hímek rendszerint kisebbek, mint a nőstények. Egyes fajok időnként szűznemzéssel is szaporodnak. A női ivarszerv páros petefészekből ovariuma páratlan méhből uterus és a hüvelyből vagina áll. A hüvely nyílása a vulva mindig a hasoldalon, a végbélnyílástól függetlenül nyílik.

Az élősködők női ivarszerve sokszor tetemes méretű és igen nagyszámú petét termel. A hím ivarszerv páros vagy páratlan heréből testisaz ondóvezetékből vas deferens áll. Ezt az ondókilövellő cső ductus ejaculatorius követi. A hím ivarszerv a végbéllel közös kloákába torkollik. A hím ivarszerv járulékos részei lehetnek a rendszerint páros párzóhorog spiculuma vezető pálca gubernaculum és a párzó táska állatok fonálférgek copelatrix.

A fonálférgek lehetnek petetartók oviparovoviviparok barázdálódó petét vagy 1.

Fonálférgek

Az egyedfejlődének a petesejt megtermékenyítésétől az 1. A postembrionális fejlődés során a lárvák négyszer vedlenek. A fonálférgek kutikulája két vedlés között is növekszik.

Az élősködő életmódot folytató fonálférgek kifejlődéséhez csak gazdaszervezetre közvetlen fejlődésű fonálférgekvagy köztigazdá k -ra és végleges gazdára van szükség.

A fertőző lárvák rendszerint a 2. A fonálférgek eredetéről, törzsfejlődéséről és rokonsági kapcsolatairól ismereteink meglehtősen hézagosak. Testük fosszilizációra alkalmatlan. Feltehető, hogy a többi ősszájútól már a kambriumban különváltak és önállóan fejlődtek. Közvetlen és gyors embrionális fejlődésük, testük ősi szervezetlensége, a tagolatlan test, a sejtállandóság, a sugaras szimmetria, a csillók teljes hiánya, a parazitizmus arra utalnak, hogy a fonálférgek egyenes irányban progresszíven fejlett szervezetek.

állatok fonálférgek

A jelenleg ismert állatcsoportok állatok fonálférgek a Nematomorpha-hoz és a Gastrotricha-hoz állnak közel. Származástanilag elsődleges a szabadon élő életmód. Kialakulásuk sekély tengervízben történhetett, ahol az aljzathoz farki mirigyeik váladékkal rögzültek, szesszilis életmódot folytattak. A tengerből hódították meg az édesvizet és a szárazföldet. Az élősködő életmód kialakulása — más parazitáknál is — a gazdák filogenetikus fejlődésével hozható összefüggésbe, nem egyetlen törzsfejlődési vonalon következett be azaz az élősködő férgek nem egymás legközelebbi rokonai.

Lehet, hogy érdekel