Mérgező szer gyártója,

mérgező szer gyártója

A mértékegységben a ttkg testtömeg-kilogramm-ot jelöl. Könnyen belátható, hogy a mérgek akut letalitás alapján történő kategorizálása csak megközelítő tájékoztatást ad, de nem tükrözi teljes mértékben a szer alkalmazásának veszélyességét, vagy a szervezetben generált károsító hatások széles spektrumát.

vashiány és paraziták

Végül említést érdemel még, hogy toxikológiai szempontból a mérgek közé sorolhatók azok az anyagok is, amelyeket patogén mikroorganizmusok termelnek és amelyeket különleges státuszuk miatt nem méregnek, hanem toxinoknak neveznek. Ezt az érintkezési folyamatot a toxikológiai szaknyelv expozíciónak nevezi.

Az érintkezés helyét, ahonnan a méreg felszívódik és bekerül a vérkeringésbe, expozíciós kapunak említi a toxikológia szaknyelve. Az expozíció lehet külső, amennyiben a vegyület a test felszínére jut és lehet belső, amennyiben az bekerül a szervezet vérkeringésébe. Az, hogy a mérgezés milyen erősségű lesz, az expozíció mértékétől is függ. Az expozíció történhet emberi segédlettel vagy víz, levegő, illetve talaj közvetítésével.

A xenobiotikumok a szervezetbe kerülhetnek szájon át, bőrön át vagy belégzést követően tüdőn át. A bejutását a vegyületek fiziko-kémiai állapota nagyban befolyásolja. Ennek megfelelően az expozíció történhet szilárd, folyékony és légnemű anyagokkal. Ez utóbbiak lehetnek gázokgőzök vagy aeroszolok. Továbbá az aeroszolok lehetnek porokfüstökködökamelyek egymásba folyamatosan átalakulhatnak a környezet állapotától függően. Hasonlóan lokális hatás jellemzi a maró anyagokat, amelyek elsősorban az érintkezés helyén bőrszemlégutaknyálkahártya mérgező szer gyártója ki roncsoló hatásukat - savaklúgokaz egykor harcigázként alkalmazott klórgázvagy az ugyancsak vegyi fegyvernek használt mustárgáz.

A szervezetre kiterjedő szisztémás hatás, mely több mérgező szer gyártója vagy szervrendszert is érinthet - ólommérgezés, a szerves foszfátokkal történő mérgezések vagy a kábítószer mérgezések legtöbbje. A tüdő rosszindulatú daganatos megbetegedésének mezotelioma szövettani képe, azbeszttel történő krónikus expozíció után - a nyíl az azbesztszálakat körülvevő vastartalmú fehérjék csomóira mutat Időbeli lefolyása szerint a toxicitás lehet: Korai akut hatásról beszélünk, ha a mérgezés első tünetei röviddel a méreggel történt expozíció után megjelennek, mint például a cianid vagy nikotin mérgezés esetén, de jól ismert az alkohol gyorsan megjelenő hatása is.

Index - Tech-Tudomány - Méreginjekciókat forgalmazott négy amerikai homeopátiás gyártó

Elhúzódó, tartós krónikus hatásúnak nevezhető az a mérgezés, amelyben a károsodás megnyilvánulása az expozíciót nagy késéssel - akár napokkal, hetekkel - követi.

De van rá példa, hogy több év mérgező szer gyártója alakulnak ki a tünetek, az elváltozások. Krónikus expozíció rosszindulatú daganatok kialakulásához vezethet — például azbeszttel dolgozóknál vagy azzal hosszú ideig érintkezőknél tüdőrák kialakulására lehet számítani. Nem visszafordítható toxikológiai hatás: a thalidomid Contergan végtag fejlődési rendellenességet okozó hatásának klasszikus példája A hatás iránya szerint lehet: A hatás lehet reverzibilis megfordíthatóha a mérgezést kiváltó mérgező szer gyártója szervezetből történő kiürülése után a szervezet minden funkciója normalizálódik, mint például egy nem végzetes kimenetelű alkohol-mérgezést vagy altatószer-mérgezést követően ez várható.

Irreverzibilis nem visszafordítható hatás kialakulásáról beszélünk olyan mérgezések után ahol az élettani funkciók nem normalizálódnak vagy a szervezet szöveteiben, szerveiben maradandó károsodás marad vissza.

A tuberkulózis gyógyítására használt nagy dózisú sztreptomicin kezelés maradandó hallóideg károsodást okoz, mert a degenerált központi idegrendszeri idegrostok nem képesek regenerálódni. Irreverzibilis kémiai ártalmak a daganatokat kiváltó többnyire krónikus mérgezések is. De ide sorolandók a méhen belüli magzati fejlődési rendellenességek is, melyeknek klasszikus példája a thalidomid Contergan.

Nem várt, kiszámíthatatlan hatást válthat ki a xenobiotikum egy olyan szervezetben amelynek a reakcióképessége genetikai vagy immunológiai okokból az adott dózist jól tűrő, egyéntől eltérő. Ezeknek az eltérő egyedi különbségek az okát a méreg felszívódásában, eloszlásában, a receptorral való interakciójában vegyen ki parazitatablettákat esetleg annak lebomlásában, kiürülésében kell keresni.

Mérgező szer gyártója. Mely mérgező vegyületek a leggyakoribbak a tisztítószerekben?

Az ilyen egyéni érzékenységből fakadó válaszreakciót a szaknyelv adverz hatásnak nevezni. Ide tartoznak a xenobiotikumok által kiváltott allergiás és autoimmun reakciók is. A megtisztítja a paraziták méreganyagait állapot kialakulásának okai és azok felosztása[ szerkesztés ] A mérgezett beteg akut orvosi ellátása után a további mérgezések elkerülése érdekében, vagy a büntetőjogi felelősség megállapítása érdekében fel kell deríteni, hogy mi vezetett az életveszélyes állapot kialakulásához, vagyis mi volt a mérgezés oka, célja és milyen szándék vezette azt.

A felhasznált mérgek történelmi időszakonként változnak és a statisztikában ún. Gyilkosság célú mérgezés, melyben főleg színtelen, szagtalan és elsősorban íztelen mérgező anyagok használatosak ételbe, italba keverve.

Gyilkosság célú mérgezések esetében is megfigyelhetők az adott korszakokra jellemző divatos méregfajták. Nem szándékos mérgezések okai lehetnek: Baleset vagy tévesztés kábítószer túladagolás, mellényúlás. Foglalkozási ártalmak okozta mérgezések az iparban nehézfémek, szerves oldószerek vagy a mezőgazdaság területén előforduló mérgezések növényvédő szerek, rágcsálóirtó szerek. Mérgező szer gyártója ártalom azbeszt tartalmú környezet, nehézfémekkel szennyezett talaj, arzén tartalmú ivóvizek.

Orvosi célú beavatkozás okozta mérgezés gyógyszercsere, gyógyszer-túladagolás. A mérgezett beteg kezelésének általános irányelvei[ szerkesztés ] Akut mérgezéssel ambuláns ellátásra érkező mérgezettek túlnyomó többsége szándékos öngyilkos vagy balesetből, fatális eltévesztésből, túladagolásból származó mérgezés áldozata.

Az akut mérgezést kiváltó szerek leggyakrabban gyógyszerek elsősorban nyugtató- és altatószerek, antidepresszánsokfájdalomcsillapítók esetleg peszticidekgyermekek mérgező szer gyártója jellemzően háztartási vegyszerek, tisztítószerek vagy gondatlanul tárolt gyógyszerek. Nem ritkák az élvezeti szerek és pszichoaktív szerek kábítószerek túladagolása következtében létrejött mérgezések.

Amennyiben a mérgezett beteg kritikus életfunkciói agyműködés, vérkeringéslégzés veszélyeztetettek, akkor azok helyreállítása, vagyis az életveszélyes állapot azonnali elhárítása minden más beavatkozást megelőz. Az orvosi elsősegély oxiológia tehát, többnyire csak tüneti terápia, amelynek fontosságát az is igazolhatja, hogy a kezelésnek ebben a stádiumában a méreg azonosítása legtöbbször még nem történt meg.

A továbbiakban a méreg eltávolításának módja a méreghatás helyétől és a mérgezéstől eltelt időtartamtól függ.

A mezőgazdasági lobbi miatt enyhítene az EU a mérgező permetszerek szabályozásán « Mérce Mérgező szer gyártója Az EU tiltja egyes, többek között rákkeltő növényvédőszerek használatát, miután a kutatások szerint ezek olyannyira veszélyesek, hogy más vegyszerekkel ellentétben nincs olyan csekély mérték, mely mellett biztonságos lenne a használatuk. A permetszer-gyártók és kereskedelmi partnerei azonban olyan súlyos nyomást helyeztek az EU-ra, hogy kénytelen volt lazítani az importált élelmiszerre és takarmányra vonatkozó szabályozáson. Vagyis mérgező szer gyártója CEO birtokába került anyagok szerint a kereskedelmi mérgező szer gyártója különböző fenyegetések, hízelgések, és számtalan levél valamint látogatás, tanulmány, miegymás segítségével elérték, hogy az Unió engedélyezze olyan anyagokkal szennyezett élelmiszer importját, melyektől az eredeti tervei szerint az EU megóvta volna állampolgárait, azonban végül az agrárlobbi és az üzlet erősebb volt. A nemzetközi szabadkereskedelmi egyezmények, melyeket az EU mérgező szer gyártója országokkal köt, rengeteg feltételt támasztanak az Unió és más országok, vagy szabadkereskedelmi szövetségek eltérő élelmiszerbiztonsági szabályozásai miatt, ennek eredményeképp — ahogy jelen esetben láthattuk — a nagy cégek profitja végül győzedelmeskedett a társadalmi érdek felett. Ráadásul a szabadkereskedelmi egyezmények során támasztott elvárások egybeestek az Rizs a paraziták kezelésében úgynevezett REFIT programjával, melynek keretében felülvizsgálja egyes, permetszerekkel kapcsolatos irányelveit és szabályozásait, környezetvédő csoportok szerint jellemzően az ipari termelők javára.

Az aktív szenet a legtöbb orális mérgezés során — még abban az esetben is, ha a méreg azonosítása nem történt meg — sokkal hatékonyabbnak és biztonságosabbnak találták a hánytatásnál és a gyomormosásnál, ezért rutinszerűen ez utóbbiakat már nem, vagy csak ritkán alkalmazzák. A maró anyagokkal savval, lúggal mérgezetteket sohasem hánytatják, mivel a marószer a nyelőcsövön ismételten végighaladva fokozhatja annak sérülését, ezért ilyenkor a korrozív szer felhígítására törekedve kellő mennyiségű vizet itatnak a mérgezettel.

aschelminthes tények

Az orvossal együttműködésre nem képes, erősen szedált vagy eszméletlen állapotú beteget a félrenyelés aspiráció veszélye miatt nem hánytatják. A gyomorból a mérgező anyagokat hánytatással teljesen és megbízhatóan eltávolítani nem lehet, ezért annál sokkal célszerűbb a gyomormosás, amelynek előnye, hogy eszméletlen mérgezetten is elvégezhető.

Mérgező szer gyártója. Navigációs menü

További előnye, hogy nagy átmérőjű szondával végrehajtva ételmérgezésből származó darabos gyomortartalom is eltávolítható. A beavatkozást langyos vízzel vagy fiziológiás sóoldattal végzik egészen addig, amíg végül tiszta mosófolyadékot nyernek vissza. Ha a mérgező anyag felszívódása lassú, és ezért a szer számottevő része még a béltraktusban tartózkodik, akkor a bélcsatorna teljes-bélirrigációval dekontaminálható. Ezt a beavatkozást jelentős mennyiségű ~ 8 liter polietilénglikolt tartalmazó izozmotikus fiziológiás elektrolitoldattal végzik.

A peszticidek fizikokémiai természetüket nézve többnyire zsíroldékony vegyületek, amelyek a vízoldékony anyagokkal ellentétben a bőrön át könnyen felszívódnak. A bőrre jutott zsíroldékony vegyületek lemosása detergenssel, elsősorban szappanos vízzel történik.

A leggyakoribb, bőrön át felszívódó peszticidek kémiai szerkezetükre nézve foszforsavészterek, amelyek a szappan lúgos oldatában lebomlanak. A nikotin bőrről történő eltávolítása ezzel szemben ecetes lemosással történik, mivel a savas közegben a nikotin vízoldható mérgező szer gyártója kerül és így a felszívódása drasztikusan csökken.

A szem nyálkahártyájára került maró anyagok eltávolításának legbiztonságosabb módja az azonnali bőséges öblítés vízzel. A mérgező anyag ismeretében a kezelő toxikológusnak mérlegelnie kell, hogy milyen antidotumot alkalmaz. Az antidotumok egy nagy csoportját alkotják azok az anyagok, amelyek a méreg kémiai megkötésével, vagy azokkal történő közvetlen kémiai reakcióval inaktiválják a mérgező anyagot.

Általános irányelvként elmondható, hogy kémiai közömbösítésre olyan antidotumok használhatók, amelyek a xenobiotikummal reakcióba lépve a szervezeten belül vízoldékony termékeket eredményeznek, ezzel gyorsítva a mérgek vizelettel történő kiürülését.

Ilyenek a komplexek kialakítására képes, fémeket megkötő szerves vegyületek, a nehézfémsókkal higany - arzén - bizmut - ólom - vagy vasvegyületekkel történt mérgezéseknél alkalmazott fémkelátok. Az antidotumoknak ebbe a csoportjába sorolhatók még a rovar- és kígyómérgeket inaktiválni képes toxinellenes antitestek, az úgynevezett antiveninek. Ebben az esetben a mérgező hatásért felelős metabolit képződését próbálják gátolni az antidotummal.

Ilyen antidotum például az etil-alkoholamely a metil-alkohol - vagy az etilén-glikol mérgezés ellenszere. Az etil-alkoholnak nagyobb az affinitása a metanolt vakságot okozó, hangyasavvá alakító enzim alkohol-dehidrogenáz kötőhelyéhez, ezért etanol jelenlétében több idő marad a metanol változatlan formában történő kiürüléséhez. Ilyen esetekben az ellenszer rendszerint nagyobb kémiai affinitást mutat a kötőhellyel szemben, mint a mérgező molekula. Ennek jó példája a naloxonamelyet morfin túladagolás esetén adnak a betegnek, hogy a morfin okozta légzésbénulást elkerüljék vele.

A naloxon a nagyobb affinitásánál fogva leszorítja a morfint az agy légzőközpontjában található receptorokrólmiközben a receptorokat és a mögötte álló fiziológiás folyamatokat nem befolyásolja. A mérgező anyagokat tartalmazó vérplazmát és a vér alakos elemeit elválasztja, majd az utóbbiakat friss, idegen eredetű plazmával keverve visszajuttatják a mérgezett betegbe. A méreg kiürülésének gyorsítása egy másik lehetőség a beteg normális fiziológiai állapotának mielőbbi visszaállítása érdekében.

A szervezet önmaga is mindent megtesz ennek érdekében a méreg kémiai lebontásával metabolizmusávaltovábbá a méreg és metabolitjai vizelettel, széklettel, olykor a tüdőn át kilégzéssel való eltávolítása érdekében. Általánosságban elmondható, hogy minél vízoldékonyabb egy metabolit, annál könnyebben eltávolítható vesén át a vizelettel. Ezért a szervezet a metabolizmus során igyekszik a zsíroldékony mérgező anyagokat vízoldható metabolitokká alakítani.

A beteget kezelő orvosnak több lehetősége is van a arra, hogy a mérgező xenobiotikumnak és metabolitjainak eltávolítását gyorsítsa. Az ott keletkező vízoldékony metabolitok a keringés segítségével a vesébe jutnak és ott a vizelettel kiválasztódnak.

A zsíroldékony metabolitok ezzel szemben az epével ürülve hagyják el a májat és a bélcsatornába mérgező szer gyártója, ahonnan jelentős részük ismét felszívódik, visszakerülve a mérgező szer gyártója, ahol adott esetben tovább metabolizálódhatnak, majd ismét az epével a bélcsatornába kerülnek. Ez a körfolyamat addig tart, amíg a méreg lassan el nem mérgező szer gyártója. Erre szolgálhat a korábban már említett aktív szén ismételt adása, illetve annak cholestyraminnal történő kiegészítése.

Ez utóbbi egy bélből fel nem szívódó anioncserélő gyanta, melynek tartós adagolásával az újbóli felszívódás reabszorbció gátolható.

Toxikológia – Wikipédia - Mérgező szer gyártója

A bélben ily módon megkötött káros anyagok a széklettel távoznak anélkül, hogy az ismételt keringésbe jutásukkal meghosszabbítanák a beteg mérgezett állapotát. Olajszerűen viselkednek, mikroszkopikus méretű cseppeket hozva létre kolloid a vérplazmában, és vagy szabadon vagy a plazmafehérjékhez tapadva keringenek.

Az ilyen zsíroldékony lipofil mérgek kiürülésének felgyorsítása érdekében a belekből felszívódni nem képes, zsírpótlószert olestra juttatnak jelentős mennyiségben a beteg béltraktusába. Ezzel megnövelik a béltartalom lipofilitását amely ezáltal, mint kiváló zsíroldószer, képes a vérben keringő kolloidális olajcseppeket a vizes környezetből magába oldani.

Mérgező szer gyártója, L. Ron Hubbard:

A zsíroldékony xenobiotikum tehát a bélfalon átdiffundálva mintegy beleoldódik a bélcsatornát kitöltő zsírpótlószerbe, majd azzal együtt a széklettel távozik. Ebből következik, hogy a vizeletkiválasztás diurézis fokozása egy hatékony orvosi beavatkozás lehet a vérben keringő méreganyagok eltávolítására. Ennek az orvosi beavatkozásnak kritikus feltétele, hogy a vese önmaga is hozzá kell, hogy járuljon a méreg eliminációjához.

Könnyen belátható, hogy ha nincsenek meg bizonyos fiziológiai feltételek, hogy a vérből a xenobiotikum a vizeletbe szűrődjön át — és így a vese mérgező szer gyártója képes annak vizelettel való eltávolítására — akkor ezt mérgező szer gyártója "képtelenséget" az orvos gyógyszeresen fokozni nem tudja.

Fokozott diurézis kiváltása általában mannit-infúzióval érhető el, vagy furoszemid adásával gyorsítható. A kezelőorvos a méregmolekula mérgező szer gyártója karakterétől függően, a vizelet lúgosításával vagy annak savasításával a kiválasztást tovább gyorsíthatja az infúzióba adott nátrium-hidrogén-karbonát vagy ammónium-klorid adásával.

A méreg molekuláinak kémiai karakterétől függően választják meg az oszlop töltetét, amely lehet abszorbens pl. A méregtelenítésnek egy igen hatékony és gyakran alkalmazott módja ez a klinikai toxikológiában, amely lehetővé teszi mind a víz- mind mérgező szer gyártója zsíroldékony mérgek eltávolítását a szervezetből.

Az oszlop töltetének nagy kötőkapacitása biztosítja, hogy még a vérfehérjékhez kötött xenobiotikumok is eltávolításra kerüljenek a vérből. Hemoperfúzióval eltávolítható például a gombamérgezések méreganyaga a-amanitin, falloidin de jól használható gyógyszermérgezéseknél barbiturátok, fenitoin és carbamazepin-származékok és növényvédő-szerek okozta mérgezéseknél is.

Ebben az esetben a mérgező anyagot a plazmával együtt távolítják el a szervezetből. Ezt a meglehetősen költséges életmentő eljárást elsősorban mérgező szer gyártója plazmafehérjékhez erősen mérgező szer gyártója mérgek eliminációjára használják, amikor az ennél olcsóbb hemodialízis nem alkalmazható α-amanitin.

A támogató kezelés többek között kiterjed a keringésre, a testhőmérséklet fenntartására, a vese- és májfunkcióra, a só- és vízháztartásraa sav-bázis egyensúlyra, az idegrendszer egészére. A beteg gyakran mesterséges táplálásra szorul, ami történhet szájon át vagy eszméletlenség esetén infúzió formájában.

Ilyen körülmény lehet az életkor, az egyedi genetikai vagy immunológiai rendellenességek, betegség, elhízott állapot, alkoholizmusde befolyásolhatják a már beszedett gyógyszerek, vagy akár az étrend is. Alábbiakban a teljesség igénye nélkül, néhány tipikus példa kerül ismertetésre.

Ezzel a problémával találkozhat a toxikológus májkárosodott, idült alkoholistáknál, akiknél a méregtelenítéshez használt májszöveti glutation koncentráció gyakran a normális érték felét sem éri el.

Mérgező xenobiotikumok bélcsatornából való felszívódását jelentős mértékben befolyásolhatja a tápcsatorna tartalma. A szaruréteg hiánya miatt, a testfelszínre jutó lipofil xenobiotikumok különös veszélyt jelenthetnek a csecsemőkre, amit a nagy fajlagos bőrfelület tovább növelhet.

Ha éhezés vagy tudatos fogyókúra után a zsírszövet mennyisége hirtelen megfogyatkozik, akkor az ott tárolt toxikus vegyületek bejuthatnak a keringésbe és nem várt mérgezési tüneteket okozhatnak.

A nem tudományos igényű méregtani ismeretek, vagyis a mérgezésekről és azok lefolyásáról szerzett első empirikus ismeretek megszerzése visszavezethető az emberré válás kezdetéhez, hiszen őseink életben maradásának egyik fontos feltétele volt, hogy a táplálkozásuk során felismerjék és elkülönítsék az ehetőt a mérgezőtől.

Később a gyakorlatban szerzett méregtani ismeretek fontos forrását jelentették azok a megfigyelések, amelyeket a háziasított állatok etetése során a takarmányba került mérgező növények, mint a foltos bürökaz őszi kikericsa csattanó maszlaga beléndekvagy a nadragulya szolgáltattak.

A természetben fellelhető mérgező anyagok megismerése után hamarosan sor került azok nem véletlenszerű használatára is, amely a vadászatban, hadviselésben vagy a politikai ellenfelek szándékos megmérgezésében nyilvánult meg. Később a mérgek, mint a betegségeket legyőző, gyógyító farmakonok jelennek meg a medicinában, de paradox módon a medikális segédlettel elkövetett emberölés, vagyis az aktív eutanázia is része a toxikológia történetének.

A méregkeverés az istenek és félistenek ellenségeskedéseiben is szerephez jutott, így vált Médeia az ókor legismertebb méregkeverő nőalakjává Euripidész i. Ezek közül toxikológiai szempontból figyelemre méltó lehet az a hosszú ideig hirdetett feltevés, amely szerint a halálát harcban szerzett mérgezett nyilak és dárdák által okozott sérülések okozták.

Szókratésznek ugyan lehetősége lett volna elmenekülni, de ő a foltos bürök főzetével mérgezte meg magát. Mithridatész pontoszi király i. Kleopátra hatalmas alexandriai könyvtárábana Muszeionban fellelhetők voltak az akkor ismert világ összes tudósának írott művei, amelyekben számos tekercs foglalkozott növényi, állati mérgekkel és antidotumokkal. Végül hatalmi pozíciójának összeomlása miatt Kleopátra halálát is saját fegyvere okozta.

Hogy a meghurcoltatást és megaláztatását elkerülje, áspiskígyóval maratta meg magát és lett öngyilkos. Bár az arzénmérgezés gyanúja már halálakor felmerült és évekig vita tárgyát képezte, a bizonyítékot csak sokkal később, ban a Glascow-i Egyetem nukleáris kutató-laboratóriumában Harwell Nuclear Research Laboratory of the University of Glasgow elvégzett aktivációs analízissel sikerült szolgáltatni. A francia történészek ezt az eredményt sem fogadták el és a vizsgálatot ben egy további, független szervnek, a Toxicology Crime Laboratory of the United States Federal Bureau of Investigation-nak adták ki, ahol az arzénmérgezés ismét bizonyítást nyert.

A gyógyszeres terápia európai fejlődése Görögországban Hippokratész i.

Mérgező szer gyártója

A görögök által használt nyílmérgek és azok elkészítésének módját az athéni filozófiai iskola kiemelkedő alakja, Platón i. Továbbá ugyanannak az iskolának vezető alakja, a botanikához is értő Ereszoszi Férgeket betegségnek hívják i.

Tudománytörténeti szempontból kiemelkedő jelentőségű a római idősebb Plinius Kr. Továbbá korát megelőzve foglalkozik az ételek és a gyógyszerek potenciális toxikus szennyeződéseivel. Az enciklopédikus mérgező szer gyártója foglalkozik olyan érdekességekkel is, mint a higany-szulfiddal dolgozók por ellen védő és belélegzést akadályozó maszkja, ami arra utal, hogy már az ókorban is ismerték a por toxikológiai veszélyeit.

bika szalagféreg nem rendelkezik

Az ötkötetes De Materia Medicinában dolgozta fel korának ismert gyógynövényeit, továbbá felállított egy rendszert a mérgek eredetük szerinti csoportosítására — amely tizenhat évszázadon át az európai gyógyszerészet irányadó műve maradt. Említésre méltó, hogy Dioszkoridész a lenyelt mérgek eltávolítására már hánytatószereket használt. Ezek az ún. A közben eltelt mintegy ezer évet a tudomány sötét középkoraként említhetjük, mely időszakban egyedül az arab hatásra kibontakozó alkémia adott tudományosnak aligha mondható vegytani hátteret az empirikus méregkeverésnek.

Csak elvétve voltak jónak mondható empirikus megfigyelések a mérgezések kezelésére. Ez utóbbira lehet példa Maimonidész Moses ben Maimon i. A mérgezésekhez alkalmazott terápiák többsége mágiára, különböző varázslatos praktikákra épült, amelyet jól példáz az az elterjedt tévhit, hogy kígyómarásokra leghatásosabb antidotum a szájban tartott, vagy lenyelt smaragd. A módszer nem vált be, mert a növények anyagcseréje és maga a locsolás jelentős mértékben felhígította, a talaj pedig részben megkötötte a mérget.

Leonardo részletes feljegyzéseket készített kísérleteiről, megemlítve azt is, hogy az almafáit a kártevők kevésbé támadják meg, vagy teljesen elkerülik. Ezzel párhuzamosan a szemléletmód is változott, amely az akkor kialakuló kezdetleges vegyiparba is bevonult, lassan kialakítva azt az orvosi szakterületet, amit ma foglalkozási toxikológiának nevezünk. Ulrich Ellborg — német orvos ban kiadott röplapja óvta az aranyműveseket és ötvösöket, felhíva figyelmüket a higanyaz ólom és az antimon tartalmú ötvözetek gőzeinek egészségre gyakorolt káros hatására, hangsúlyozva a megelőző intézkedések fontosságát.

Vagyis minél több méreg jut a szervezetbe, annál erősebb lesz a hatás, és van egy küszöbérték, amely alatti expozíció esetén nem jön létre mérgezés. Paracelsus túllépve a korának babonái által megbéklyózott gyakorlaton, egy racionálisabb, objektívebb korszakot nyitott a mérgezések területén, szerepe meghatározó volt az ipari toxikológia kialakulásában. Élete során mintegy húsz könyvet írt, amelyek közül a legkiemelkedőbb az ban kiadott De Morbis Artificum Diatriba volt és amelyben terápiás eljárásokat is megfogalmazott a foglalkozási megbetegedések gyógyítására.

Ramazzini volt az, aki az orvostudomány történetében először javasolta, hogy a betegek vizsgálata során a Hippokratész mérgező szer gyártója javasolt kérdéseken túlmenően a betegtől meg kell kérdezni a foglalkozását is. Jól példázza ezt az angliai St. Bartholomew Kórház sebészorvosa, Percivall Pott —a foglalkozási rákkeltő anyagok első leírója ben, aki a kéményseprők herezacskóbőrén kialakuló mérgező szer gyártója az égéstermékek, kátrány és korom hatásával hozta összefüggésbe.

Betegei mintegy száz különböző iparágban dolgoztak Leedsben és annak környékén.

Lehet, hogy érdekel