Állati betegségek és paraziták. Kullancs által terjesztett betegségek

állati betegségek és paraziták

Manapság a kedvencként tartott háziállatok és gazdáik között gyakran igen bensőséges a kapcsolat, ami szoros együttélést eredményez. A közös élettér és a sűrű kontaktus pedig óhatatlanul növeli annak az esélyét, hogy a háziállatokon élősködő paraziták az embereket is megfertőzzék. Számtalan élősködőfajt ismerünk, melyek jelenléte enyhébb vagy súlyosabb állategészségügyi problémát okozhat kedvenceinknek.

Ezek ellen a paraziták ellen a legtöbb állattulajdonos próbál védekezni, de az általuk okozott megbetegedések még így is jelentős részét képezik az állatorvosi ellátást igénylő eseteknek.

állati betegségek és paraziták a halfotókon élő paraziták

Az élősködők kártétele két részből áll, egyrészt jelenlétükkel károsítják a gazdaszervezetet, másrészt pedig jó néhány parazita képes további kórokozók bejuttatására. Gondoljunk csak a kutyák kullancs fertőzöttségére, amikor a vérszíváson kívül a kullancsok felelősek például a babéziózist okozó egysejtű bejutásáért a kutya szervezetébe, vagy a szúnyogok zavaró hatásukon túlmenően a szívféreg lárvák behatolását okozhatják. Most azokat az élősködőket emeljük ki, amelyek jelenléte az emberre is közvetlen veszélyt jelent, vagyis zoonotikus állatról emberre terjedő parazitózist okoz.

Az élősködők lehetnek külső vagy belső paraziták. A legismertebb külső élősködők a bolhák, kullancsok, tetvek, atkák, szúnyogok és legyek. A belsőélősködők közé tartoznak a bélférgek, egysejtű paraziták, valamint olyan férgek, melyek a bélrendszeren kívüli egyéb szervekben élnek.

Bolhás kutyák és macskák A bolhásság gyakran megkeseríti mind a házi kedvencek, mind az állattulajdonosok életét. A legelterjedtebb bolhafaj a macskabolha Ctenocephalides felismely macskákon kívül kutyákat és embert is fertőzhet. De a kutyabolha Ctenocephalides canis is gyakori élősködő.

A kifejlett bolhák a kutyák és a macskák szőrzetében elbújva, gyakori csípésükkel és vérszívásukkal ártanak az állatoknak. Erős viszketéssel járó bőrelváltozást, ismételt vakaródzást okoznak, állati betegségek és paraziták bolhanyál allergia esetén még súlyosabb tünetekben is megnyilvánulhat.

állati betegségek és paraziták paraziták a gyomor bél traktus kezelésében

Ilyenkor az állatok testén, jellemzően a faroktő, hátágyéki részen továbbá a comb oldalán kirágott, szőrhiányos, sebes foltok figyelhetők meg, ezeket nevezi a szaknyelv "hot spot"-oknak. Fiatal vagy legyengült állatoknál a súlyos fokú bolhásság, akár vérfogyottságot is eredményezhet a bolhák vérszívása miatt. Közvetlen kártételükön túlmenően azonban a bolhák is felelősek lehetnek egyéb kórokozók terjesztéséért. Magyarországon a legismertebb ilyen kórokozó egy galandféreg faj, az uborkamagképű galandféreg Dipylidium caninummelyet a bolha, mint köztigazda képes terjeszteni.

A bolhásság nem csak a háziállatokra, de a környezetükben élő emberekre is veszélyt jelent. Az embereket csípő bolha ugyanis nem csak kellemetlen, bőrkiütéssel a rossz lehelet betegség jelei viszketéssel járó problémát okoz, hanem a korábban említett galandféreggel is megfertőzheti az embert.

Állati betegségek és paraziták, Emberre is veszélyes parazitákat terjesztenek a vándorló állatok

A közhiedelemmel ellentétben a bolhásságot leggyakrabban nem közvetlenül más bolhás állatoktól kapják el háziállataink vagy az ember, hanem jellemzően a bolhás környezetből támad a kifejlett bolha az áldozatára. Ez azért lehetséges, mert a kifejlett bolhák a gazdaállaton szeretnek tartózkodni, a környezetbe jellemzően csak kényszerű hatásokra, így a állati betegségek és paraziták elpusztulásakor vagy túlnépesedés esetén vándorolnak. Ezzel szemben a bolhapeték, lárvák a környezetben fejlődnek, és rejtekhelyükön várják, hogy egy megfelelő gazdaállat vagy ember arra járjon, és a kifejlődő bolhák ráugorhassanak.

Vagyis egy bolhás macska lakhelyén gyógykezelés hiányában a padlórepedések, bútorrések bolha fejlődési alakokkal telítettek, ahonnan a állati betegségek és paraziták állat környezetében élő többi társállat és gazdáik is ki vannak téve a bolhásság veszélyének. Bolhák elleni védekezés Arról, hogy milyen komoly fertőzési kockázatot jelent egy család számára a bolhás belfereg fertozo, említsük meg, hogy egy nőstény bolha az első vérszívást követően, elkezd petéket termelni, naponta akár petét is lerakhat, élete során összesen akár darabot.

Ezek lepotyognak a környezetbe, hymenolepidosis ciklus fejlődésnek indulnak, és néhány héten belül a lárvák bebábozódnak, majd ebben a kokonnak nevezett állapotban várják a lehetséges gazdák közeledését.

Ha megfelelő áldozatot érzékelnek, akkor kikelnek, és ráugorva bolhásságot okoznak. Az imént leírtaknak megfelelően tehát sosem elegendő a bolhás állat egyszeri bolhaírtó kezelése, hanem minden esetben ismételt tartós hatású készítménnyel kell védeni a kedvencünket, valamennyi vele élő társával együtt. Ehhez kapcsolódóan pedig a fertőzött állat életterét is alaposan takarítani, portalanítani és fertőtleníteni kell, különben a repedésekben megbújó bolha alakok ismét támadni fognak, ezzel állandóan vissza-visszatérő bolhásságot okozva.

Kullancs csípés által okozott fertőzések A kullancsok jól ismert és rettegett élősködők, melyekről a legtöbb ember már fiatal korában megtanulja, hogy óvakodni kell, nem csak kellemetlen bőrbe kapaszkodó és vért szívó jelenlétük miatt, hanem az általuk terjesztett kórokozók miatt is.

Állati betegségek és paraziták

Nincs ez másként háziállataink esetében sem, ahol szintén több súlyos betegséget előidéző korokozót juttathatnak a gazdaszervezetbe. Ezek a kórokozók egyes esetekben embert is fertőzhetnek, de nem kedvenceinken keresztül. Kullancscsípésre van szükség ahhoz, hogy az emberre is veszélyes baktériumok, vírusok a szervezetünkbe jussanak, vagyis egy Lyme-kóros kutya nem tudja a gazdáját megfertőzni a betegséggel közvetlen módon. A fertőződésre viszont oly módon lehetőséget teremthet, hogy a gazdájával közös élettérbe nagyszámú kullancsot juttat, melyek közül némelyik hordozhatja a kórokozót.

A kertben, lakásban lepotyogott kullancsok így már veszélyt jelenthetnek az emberre, valamint a többi velünk élő háziállatra is.

Babéziózis és a Lyme-kór Hazánkban a két legnagyobb állategészségügyi problémát okozó kullancs által terjesztett ágens a kutyák babéziózisát előidéző egysejtű, Babesia canis, valamint a Lyme-kórt okozó Borrelia burgdorferinevű baktérium. Emellett még ismerünk több olyan betegséget, mely szintén kullancs csípéssel terjed, de ezek gyakorisága kisebb, mint az előbbi kettőé.

A babéziózis megfelelő kezelés hiányában gyakran végzetes kimenetelű betegsége kutyáinknak, melyet a vörösvértestekben élősködő egysejtű okoz.

Miközben súlyosan károsítja a vörösvértesteket, ezzel erős vérszegénységet okozva, egyéb szervek fatális állati betegségek és paraziták elváltozását is előidézheti.

állati betegségek és paraziták helmint étrend

A magas lázzal, levertséggel, barna színű vizelet ürítésével, étvágytalansággal járó betegség néhány nappal, legfeljebb két héttel a kullancscsípést követően jelentkezhet. Amennyiben nem történik sürgősen célzott kezelés, melynek során kiirtják az egysejtű élősködőt a szervezetből, valamint a károsodott szerveket támogató infúziós és gyógyszeres beavatkozás, a fertőzött kutya gyakran nem éli túl a következményeket. A Lyme-kór lassan, gyakran lappangó módon kialakuló betegség, melynek jelei lehetnek magas láz, ízületi állati betegségek és paraziták vagy légúti tünetek.

Ezek általában hónapokkal a kullancscsípést követően jelentkeznek, így már szinte lehetetlenné téve azt, hogy biztosan kötni tudjuk egy korábbi kullancsos epizódhoz.

Mivel a betegség felismerése nem könnyű, ezért érdemes nagy hangsúlyt fektetni a folyamatos kullancs elleni védekezésre, ezzel megakadályozva az esetleges fertőzést. Általános tévhit, hogy a kullancsok szigorúan csak bizonyos évszakokban aktívak, míg az férgek okok és tünetek kezelése többi részében nem jelentenek veszélyt.

Bár az igaz, hogy valamennyi kullancsfajra jellemző egy bizonyos preferencia, amikor nagyobb számban fordulnak elő, de ez a különböző kullancsfajoknál eltérő lehet, ráadásul állati betegségek és paraziták változó klimatikus viszonyok folyamatosan befolyásolják. Vagyis csapadékosabb nyarak vagy enyhébb telek a kullancsok aktivitás fokozódásához vezetnek.

A babéziózis terjesztéséért felelős Dermacentor kullancsok például kifejezetten kedvelik az enyhe teleket, csapadékos tavaszokat, míg a száraz nyarakon kevésbé aktívak. Ezzel magyarázható, hogy a babéziózisos esetek száma gyakran megugrik a téli-tavaszi szezonban. A Lyme-kórt terjesztő Ixodes kullancsok viszont aktívabbak a tavaszi-nyári időszakban.

Táplálkozási eredetű betegségek, gyomor és bélgyulladás

A korábban leírtaknak megfelelően házikedvenceinket egész évben védeni kell a finom paraziták ellen tartós hatású készítményekkel, hogy elkerülhessük a potyautas kullancsok hazahozatalát illetve kedvenceink megbetegedését.

Tetű és atka a háziállatokra nézve Háziállataink egyéb külső élősködői közül a tetvek ugyan nem jelentenek közvetlen veszélyt az emberre, de néhány atkafaj igen. Kedvenceink rühatka fertőzöttsége az embert is megfertőzheti, viszketést és bőrkiütést okozva.

Szúnyogok fertőző szerepe a szív- és bőrférgességben A szúnyogok és legyek természetesen az embert is zavarják, de ebben háziállatainknak nincs erősítő hatása. Abban viszont szerepük lehet, hogy a szúnyogok által terjesztett bizonyos élősködők például szív- és bőrféreg az embert is megfertőzzék. Mégpedig úgy, hogy ha a környezetünkben nagyszámú házikedvenc fertőzött ezekkel a fonálférgekkel, akkor nagyobb eséllyel találkozunk fertőzött vért szívott szúnyoggal, mely így képes tovább oltani a kórokozókat.

Emiatt érdemes háziállatainkat, szúnyogokat és legyeket távoltartó készítménnyel is védeni. Férgesség, amelyek az emberre is veszélyesek Ezzel el is érkeztünk kedvenceink belső élősködőihez, melyek közül most csak azokról írunk részletesebben, melyeknek van közegészségügyi jelentősége is, vagyis emberre is veszélyt jelentenek.

Zoonózisok - állatról emberre terjedő betegségek

Alapvetően két csoportot különböztethetünk meg, az egyik a bélben élősködő férgek, a másik pedig a bélen kívül, egyéb szerveket megfertőző férgek csoportja. Kölyökkutyákban leggyakrabban előforduló féregélősködő A legismertebb és egyben kölyökkutyákban a leggyakoribb féregélősködő az orsóféreg Toxocara canis, Toxascaris leonina. A világszerte előforduló orsóférgesség igen nagy állategészségügyi jelentőséggel bír, de közegészségügyi hatását sem szabad figyelmen kívül hagyni.

A kifejlett vastag, merev testű, fehér színű orsóféreg mérete elérheti a 18 cm-t is, és a kutya vékonybelében élősködik. A nagy mennyiségben jelen lévő férgek súlyos fokú bélgyulladást, nyálkahártyavérzést, hasmenést okozhatnak, extrém esetben a kölyökkutyák lesoványodását, vérszegénységét és akár elhullását is előidézhetik.

A fertőzéstől való mentesítés A fertőző betegségek fogalma, a fertőzés forrásai, a fertőzés megeredésének a feltételei Fertőző infectiosus betegségeknek nevezzük azokat a bántalmakat, amelyeket alacsonyabb rendű kórokozók vírusok, baktériumok, gombák, paraziták magasabb rendű szervezetekben emberben, állatokban okoznak.

A felnőtt kutyák már kevésbé fogékonyak az orsóférgességre, de bizonyos ellenálló-képességüket csökkentő hatásra ismét kifejlődhetnek a bélben a férgek.

A vékonybélben élősködő nőstény férgek petéket juttatnak a bélsárba, mely a külvilágra kerülve néhány hét alatt fertőzőképes harmadik stádiumú lárvát tartalmazó petévé alakul.

A kutyák orsóféreggel való fertőződése jelentősen függ az életkoruktól, így a kölyökállatok jellemzően még az anyjuk méhében fertőződnek a placentán keresztül, de születésük után az anyatejjel is felvehetik a fertőző lárvákat. Később lehetőségük van a környezetből szájon át fertőződni a harmadik stádiumú lárvát tartalmazó petével is. Az előbbi két fertőződési mód azért lehetséges, mert a szájon át felvett petékből kiszabaduló lárvák vándorlási hajlammal rendelkeznek, vagyis mielőtt a bélbe jutnának a szervezet különböző részein haladnak keresztül, és egy részük alvó állapotba kerül bizonyos szervekben.

Amikor valamilyen immunrendszert csökkentő hatás érvényesül úgy, mint szuka kutyák esetében a vemhesség, akkor ezek az alvó lárvák aktiválódnak és a tejmirigybe illetve a placentán keresztül a kölykökbe vándorolnak. Ez utóbbi fertőződési módnak még az a velejárója, hogy az újszülött kutyában nagyon hamar kialakul a peteürítéssel járó orsóférgesség, vagyis már a Emiatt szükséges a állati betegségek és paraziták már 2 hetes korukban féreghajtó kezelésben részesíteni, majd 2 hetente ismételni a féreghajtást.

Csak ily módon akadályozhatjuk meg, hogy az anyjától fertőződött kölyök a teljes környezetét beszennyezze a külvilágban rendkívül ellenálló orsóféregpetével. Az orsóférgesség elleni védekezést az teszi még fontosabbá, hogy az érett petével az emberek is megfertőződhetnek. Embereknél azonban a Toxocara canis nem bélférgességet idéz elő, hanem életkortól függően három különböző kórkép alakulhat ki. Gyermekek esetében a larva migrans visceralis jellemző, míg 12 éves kor felett jellemzőbb az ocularis larva migrans ismert még a rejtett toxocarosis nevű kórkép is.

Ismert tipikus fertőződési forrás lehet gyermekeknek az állatok által is látogatott homokozó használata, illetve a mosatlan gyümölcs és zöldség fogyasztása. Összefoglalva, tehát az a célunk, hogy a féreghajtás során mind a vándorló lárvákat, mind a bélben lévő kifejlett férgeket elpusztítsuk. Amennyiben ez nem valósítható meg, akkor arra törekedjünk, hogy a peteürítést megakadályozzuk.

Ennek lehetséges módja az ún. Elterjedt bélférgek Egy másik, hazánkban is elterjedt bélférgesség a kampósférgesség Ancylostoma caninum, Uncinaria stenocephalamely szintén mind állat- mind humán egészségügyi jelentőséggel rendelkezik.

A néhány centiméteres férgek a kutya vékonybelében élősködnek, és súlyos, vérzéses bélgyulladást képesek előidézni.

A bélsárral a külvilágra jutó petéből fertőzőképes harmadik stádiumú lárva lesz, mely több módon bejuthat a gazda állatba. A szájon át és a tejen keresztüli fertőződés mellett a lárvák állati betegségek és paraziták a nedves bőrön keresztül is a szervezetbe hatolni.

  1. Házi kedvencek által terjesztett betegségek
  2. Kisállatorvos - Súlyos betegségek, amiket elkaphatunk kedvenceinktől
  3. Paraziták által okozott betegségek csoportja Mik is azok a kórokozók? - HáziPatika

Emiatt a kampósférgesség gyakori a nem megfelelően tisztán tartott kennelekben, ahol a párás, szennyezett padozatról könnyen behatol a felpuhult bőrön keresztül. Ennek során, a bőrön jellegzetes kipirult elváltozás látható, ám a szőrzet gyakran elfedi ezeket a jeleket. Ezzel a behatolási móddal kapcsolatos az emberi fertőződés során tapasztalható kórkép is, állati betegségek és paraziták ún.

állati betegségek és paraziták giardini naxos ristorante

Ilyenkor a lárvák bejutásának környékén jellegzetes vörös rajzolat jelenik meg, mely viszkethet is, innen kapta az angol nevét creeping eruptionmely kúszó bőrpírt jelent.

Lehet, hogy érdekel